Alapszabály

Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete

Az Egyesület neve, székhelye, működési területe, elektronikus levélcíme

Az Egyesület neve: Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete

Az Egyesület székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 16.

Az Egyesület működési területe: Magyarország

Az Egyesület célja, feladatai és az Egyesület vagyona

Az Egyesület céljai:

– a közjegyzői hivatásra történő felkészülés segítése,

– a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek testületi érdekeinek képviselete,

– a Magyar Országos Közjegyzői kamara és területi közjegyzői kamarák munkájának támogatása,

– a közjegyzők és közjegyzőhelyettesek, valamint közjegyzőjelöltek közötti kapcsolattartás elősegítése.

Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében feladatának tartja:

– javaslatokat dolgoz ki, véleményezi a közjegyzőhelyetteseket és közjegyzőjelölteket érintő rendelkezések tervezetét- szervezi tagjai oktatását és továbbképzését belföldön és külföldön egyaránt,

– képzési javaslatot készít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek felkészítése érdekében,

– a területi kamarák közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt tagjain keresztül segíti a területi kamarák elnökségét feladatai megoldásában, képviseli a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek érdekeit,

– általános javaslatot dolgoz ki a közjegyzőhelyettesek minősítésének szempontjaihoz,

– együttműködik és kapcsolatot tart a külföldi társszervezetekkel, tájékoztatja őket a magyar közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek helyzetéről,

– támogatja a tagjai tudományos, irodalmi, szakmai, kulturális és sport tevékenységét.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, támogatást pártoktól nem fogadhat el.

Az Egyesület céljaival megvalósításával közvetlen összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat.

Az Egyesület vagyona:

– az Egyesület vagyonát a tagsági díjak, felajánlások, hozzájárulások, pályázati pénzek képezik. Az egyesületi vagyont a Pénzügyi Bizottság elnöke kezeli, felhasználásáról a Közgyűlés által meghatározott keretek között a Pénzügyi Bizottság dönt. Az Egyesületi vagyon feletti rendelkezésre az Elnök vagy az Elnökhelyettes egymással, vagy a Pénzügyi Bizottság elnökével együttesen jogosult.

– az Egyesület tagdíjának a mértékét, az Elnök javaslatára a Közgyűlés határozza meg.

– az Egyesület külső felajánlásokat, hozzájárulásokat önállóan és közvetlenül kaphat.

– az Egyesület a vagyonát céljainkat megfelelően használhatja, nem oszthatja fel a tagjai között, és a tagjai részére nyereséget nem juttathat.

– az Egyesület céljai megvalósítása érdekében alapítványt hozhat létre.

III. Az Egyesület tagjai

tagsági jogviszony keletkezése:

A) Az Egyesület rendes tagjává olyan közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával, vagy közjegyzővel munkaviszonyban álló és jogász végzettségű foglalkoztatott személy válhat, aki:

– belépési szándékáról írásban nyilatkozik,

– az Egyesület alapszabályát és céljait elfogadja, vállalja az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségeket,

– az Elnök döntése alapján taggá választ.

B) Az Egyesület pártoló tagjává olyan közjegyző, aki:

– belépési szándékról írásban nyilatkozik

– az egyesületi célok megvalósításában személyesen közreműködik és az Egyesületet anyagilag is támogatja,

– az Elnök döntése alapján pártoló taggá választ.

C) Az Egyesület tiszteletbeli tagjává olyan természetes személy válhat, aki:

– legalább két egyesületi tag ajánlásával rendelkezik,

– tudományos munkásságával, vagy a polgári jog területén végzett huzamosabb joggyakorlatával közvetlenül vagy közvetve hozzájárul a közjegyzői kar jó hírnevének és tekintélyének növeléséhez,

– a Közgyűlés döntése alapján tiszteletbeli taggá választ.

Az Egyesület pártoló tagjainak kötelezettsége kizárólag vagyoni hozzájárulásuk (évente esedékes)  tagdíjfizetési kötelezettségükre terjed ki.

Az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjai nem választhatnak és nem is választhatók egyesületi tisztségek betöltésére, az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt.

Az Egyesület tagjegyzéke, valamint a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

rendes tagok jogai és kötelezettségei:

A) rendes tagok jogai:

– Az Egyesület tagjai jogosultak az Egyesület tevékenységében és az Egyesület rendezvényein részt venni. Az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehetnek. Az Egyesület tisztségviselőitől felvilágosítást kérhetnek az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehetnek a Közgyűlés napirendi pontjaira. Betekinthetnek az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosultak igénybe venni az Egyesület tagok részére biztosított szolgáltatásait.

– Az Egyesület rendes tagjai a Közgyűlés határozatainak meghozatalában egyenlő szavazati joggal rendelkeznek. Az Egyesület tagja legalább kilenc másik tag együttes ajánlására az Elnök köteles a soron következő rendes vagy rendkívüli Közgyűlés napirendi pontjai a megvitatásra ajánlott kérdést felvenni.

– Az Egyesület rendes tagja, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely tisztségére megválasztható és újraválasztható.

– Az Egyesület rendes tagja a tisztségviselők megválasztásakor és a Közgyűlés határozatainak meghozatalakor személyenként egy szavazati joggal rendelkeznek. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg.

– A rendes tagok egyharmada írásban, ok és cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

– A tagság a jogait személyesen gyakorolhatja.

B) rendes tagok kötelezettségei:

– Az Egyesület tagjai kötelesek hivatali és magánéletükben olyan magatartást tanúsítani, mely alkalmas a közjegyzői hivatás tekintélyének növelésére és a közbizalom előmozdítására.

– Az Egyesület tagja köteles részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.

– Az Egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat minden naptári év március hó 31. napjáig.

– Az Egyesülettagja köteles az egyesületi tagságot érintő bármely változást, a változástól számított 30 napon belül közölni az Egyesület Elnökével.

– Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni az Alapszabályban és a Közgyűlés határozataiban foglaltakat.

– Az Egyesület tagjai nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

tagsági jogviszony megszűnése:

A) a tag halálával,

B) a tag kilépésével,

C) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával,

D) a tag kizárásával.

A tag a tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszűntetheti.

Az Egyesület, a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel felmondhatja, amennyiben a tag nem felel már meg az egyesületi tagsághoz kötött feltételeknek, így különösen:

– rendes tagot közjegyzővé neveznek ki,

– rendes tagot a kamarai névjegyzékből törölték,

– pártoló tag közjegyzői szolgálatának megszűnésével.

A tagsági jogviszony felmondását a Pénzügyi Bizottság elnöke az Elnök irányába kezdeményezi és tagsági jogviszony felmondásáról az Egyesület Elnöke dönt.

A tagsági jogviszony felmondását a taggal írásban közölni kell.

Az Egyesület Pénzügyi Bizottságának elnöke, az egyesületi rendes és pártoló tag kizárását az Elnök irányába kezdeményezi, különösen:

– rendes tag tagdíját az előírt határidőre és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést magában foglaló felhívás ellenére, az abban foglalt póthatáridőig nem fizette meg,

– a pártoló tag az Egyesület tevékenységében huzamosabb ideig nem működik közre,

– a tag az Egyesület alapszabályát vagy a Közgyűlés határozatait súlyosan vagy ismételten megsérti.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, indoklással kell ellátni; az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag a Fővárosi Törvényszéktől kérheti az Egyesület Elnökének határozatának felülvizsgálatát.

Az Egyesület tagjegyzéke:

– Az Egyesület Elnöke az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tartja nyilván.

– Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági joga megszűnt.

– Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az Elnök az Egyesületbe felvett.

– A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.

– A tagjegyzék nem nyilvános, az Elnök gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásától.

Az Egyesület szervezete

Az Egyesület szervei:

– Közgyűlés

– Bizottságok

– Területi csoportok

Az Egyesület tisztségviselői:

– Elnök és az Elnökhelyettes

– Pénzügyi Bizottság elnöke

– Területi csoportok vezetői

Közgyűlés:

– Az Egyesület Közgyűlése az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A Közgyűlésen a tagok személyesen vehetnek részt, a távollevő tagok képviseletének, meghatalmazásának nincs helye.

– A Közgyűlés nem nyilvános.

– A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály elfogadása és módosítása;

b) a Elnök és Elnökhelyettes megválasztása és visszahívása megállapítása;

c) a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása és visszahívásuk;

d) a Pénzügyi Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívásuk;

e) Bizottságok alakítása és megszűntetése, a Bizottságok beszámolóinak elfogadása;

f) az éves költségvetés elfogadása;

g) az éves beszámolók – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, Elnökével és Elnökhelyettesével, a Felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

i) tárgyévi tagíj összegének, fizetési módjának és határidejének megállapítása;

j) tiszteletbeli tagság adományozása és visszavonása;

k) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, Elnökök, Elnökhelyettesek és a Felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

l) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

m) döntés az Elnök, Elnökhelyettes, vagy bármely tag által előterjesztett kérdésben;

n) döntés az Egyesület csatlakozásáról szakmai vagy szakmaközi szervezetekhez;

o) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; és

p) a végelszámoló kijelölése.

– Az Egyesület Alapszabályának módosításához, céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

– Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

– A Közgyűlést az Elnök – akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes – írásban a javasolt napirend közlésével hívja össze. A Közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni és a meghívót a tagok székhelyére kell kézbesíteni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 30 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

– A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

– Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

– Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

– A közgyűlést az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület Elnökhelyettese vagy a Pénzügyi Bizottság Elnöke vezeti.

– A Közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

– A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a Közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

– A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A Közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.

-A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a Közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a Közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.

– Az Elnök vagy az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes köteles a Közgyűlést összehívni a

szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az fenti pontok alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

– Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt legalább a tagok1/3-a, vagy a Területi csoport képviselője írásban indítványozza. A rendkívüli Közgyűlést az Egyesület Elnöke- akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes- az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.

– Az Alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az Elnök vagy Elnökhelyettes a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított 15 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnök részére.

– Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

– Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a Közgyűlést az Elnöknek – akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes -össze kell hívnia.

– A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Bizottságok:

– Az Egyesület keretén belül a Közgyűlés által meghatározott feladatra vagy időre alapított bizottságok működnek. Az Egyesület keretein belül állandó bizottságként működik a Felügyelőbizottság és a Pénzügyi Bizottság.

– A Bizottságnak legalább három tagja van. a Bizottság tagjai – kivéve a Felügyelő- és Pénzügyi Bizottságot – titkos szavazással választják meg maguk közül a bizottság elnökét.

– A Bizottság elnöke köteles beszámolni évente, illetve a kitűzött cél elérése után az Egyesület Közgyűlésének.

A) Felügyelőbizottság

– A Felügyelőbizottság az Egyesület állandó három tagból álló bizottsága, melynek feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a közgyűlési határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

– Tagjait a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül titkos szavazással, egyszerű többséggel választja. A felügyelőbizottsági jogviszony elfogadással jön létre.

– Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, továbbá akivel szemben az Elnökre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület Elnöke.

– A Felügyelőbizottsági tagokat 3 évre választják, egyszer újraválaszthatók.

– A Felügyelőbizottság tagjai a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az Elnöktől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

– A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés ülésén ismertetni.

– a Felügyelőbizottság az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, az Elnöktől felvilágosítást kérhet, az Egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

– A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

– A Felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával, vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

– A felügyelőbizottsági tagság megszűnése:

a) 3 év határozott idő lejárta;

b) egyesületi tagsági jogviszony megszűnése;

c) Felügyelőbizottsági tag halálával;

d) Felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

e) visszahívással;

f) lemondással.

A Felügyelőbizottsági tagok visszahívását a rendes tagok 1/3-a kezdeményezheti. Kezdeményezésüket a Közgyűlés a soron következő ülésén köteles megtárgyalni. A Közgyűlés a Felügyelőbizottsági tag visszahívásáról egyszerű szótöbbséggel bármikor, indoklás nélkül dönt.

A Felügyelőbizottsági tag az Elnökhöz intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működése megkívánja, a lemondás az új Felügyelőbizottsági tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A Felügyelőbizottság megválasztott tagjai:

Felügyelőbizottság elnöke:  dr. Csonka Péter

Tag 1: dr. Keresztény Réka

Tag 2: dr. Hrabovszky Orsolya

B) Pénzügyi bizottság

– A Pénzügyi bizottság az Egyesület állandó három tagból álló bizottsága.

– Feladata az Egyesület anyagi helyzetének folyamatos vizsgálata, kiadások és bevételek vizsgálata legalább fél évente, az Egyesület vagyonának, pénzeszközeinek kezelése és megóvás, tagíjak beszedés és felszólítások kiküldése, tagnyilvántartás vezetése az elnökkel, tagok kizárásnak kezdeményezése az Elnök irányába, pályázatok benyújtása és éves beszámoló készítése a Közgyűlésnek.

– A Pénzügyi bizottság elnökét és két tagját a Közgyűlés az Egyesület rendes tagjai közül titkos szavazással, egyszerű többséggel választja 3 évre választják.

– Az Egyesület Elnöke és Elnökhelyettese, valamint a Területi csoportok képviselői a Pénzügyi bizottság munkájában tanácskozási joggal vesz részt.

– A Pénzügyi bizottság tagjai a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az Elnöktől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

– A pénzügyi bizottsági tagság megszűnése:

a) 3 év határozott idő lejárta;

b) egyesületi tagsági jogviszony megszűnése;

c) Pénzügyi bizottsági tag halálával;

d) Pénzügyi bizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

e) visszahívással;

f) lemondással.

A Pénzügy bizottsági tagok visszahívását a rendes tagok 1/3-a kezdeményezheti. Kezdeményezésüket a Közgyűlés a soron következő ülésén köteles megtárgyalni. A Közgyűlés a Felügyelőbizottsági tag visszahívásáról egyszerű szótöbbséggel bármikor, indoklás nélkül dönt.

A Pénzügyi bizottsági tag az Elnökhöz intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működése megkívánja, a lemondás az új Felügyelőbizottsági tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Területi csoportok:

– A magyarországi közjegyzői struktúra mindenkori területi megoszlásának megfelelően az adott területen működő tagok önkéntes alapon Területi csoportokat hozhatnak létre. Területi kamaránként egy Területi csoport hozható létre.

– A Területi csoportot a tagok önkéntes szerveződése alapján lehet létrehozni. A Területi csoport megalakulásához az adott területi kamara egyesületi tagjai közül legalább öt fő azon közös nyilatkozata szükséges, mely szerint a területi csoportot megalakítják, és ezt az Egyesület Elnökének írásban bejelentik. A területi csoport az Elnök tudomásszerzésével jön létre. a Területi csoport létrejöttéről az Elnök haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentést követő 3 napon belül értesíti az adott területi kamara egyesületi tagjait. Az értesítés a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett elektronikus levelező rendszeren (MOKK-mail) keresztül –az őket foglalkoztató iroda vagy saját mokk-mail címükre – kell az érdekelteknek megküldeni.

– A Területi csoport szervei:

a) a Területi csoport tagjainak gyűlése

b) a Területi csoport bizottságai

– A Területi csoport tisztségviselői:

a) területi csoport Elnöke és Elnökhelyettese

– A Területi csoport az Elnökét és Elnökhelyettesét, valamint – az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában- a területi csoport képviselőjét a területi csoport tagjainak gyűlése meg és hívhatja vissza, az Alapszabálynak az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásáról szóló szabályainak megfelelő alkalmazásával.

– A Területi csoport tagjainak gyűlésén annak tagjai személyesen vehetnek részt, a távollévő tagok képviseletének, meghatalmazásának helye nincs.

– A Területi csoport tagjainak gyűlését a Területi Csoport Elnöke – akadályoztatása esetén Elnökhelyettese – évente legalább egyszer összehívja és arról a területi csoport tagjait legalább 30 nappal előbb írásban értesíti.

– A Területi csoport rendkívüli gyűlését akkor kell összehívni, ha azt legalább tagjainak 1/3-ad része írásban indítványozza. A területi csoport tagjainak rendkívüli gyűlését a Területi csoport elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.

– A Területi csoportok tagjainak gyűlése határozatképes, ha azon a Területi csoport Elnöke vagy Elnökhelyettese, valamint tagjainak legalább a fele megjelent. A Területi csoport tagjainak gyűlését a Területi csoport Elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettese, mindkettejük akadályoztatása esetén a Területi csoport korelnöke tagja vezeti (levezető elnök). Határozatképtelenség esetén a Területi csoport gyűlését újra össze kell hívni, mely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A Területi csoport megismételt gyűlésének vezetésére a Területi csoport rendes gyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Területi csoport megismételt gyűlésének napirendjére – a meghívóban meghirdetetthez képest – nem lehet új napirendi pontot felvenni.

– A Területi csoportok gyűlése határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával (egyszerű többség) hozza. Titkos szavazást lehet elrendelni a jelenlévő tagok 1/3-ad részének indítványára. A jelenlévő tagok több mint kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges a szavazási tárgykör 2/3-os többséget igénylő minősítéséhez.

– Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel és „tartózkodom”-mal lehet. A Területi csoport elnöke nyílt szavazás esetében csak szavazategyenlőség esetén és utólag szavaz, ebben az esetben az Elnök szavazata dönt. A szavazásban részt nem vevő Elnököt a szavazás eredményének megállapításakor nem kell jelenlévőnek tekinteni. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A szavazás eredményét a területi csoport gyűlését levezető elnök hirdeti ki.

– A Területi csoport gyűléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. a jegyzőkönyvezető személyéről a Területi csoport gyűlése dönt; a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a területi cso port gyűlését levelezető elnök írja alá.

– A Területi csoport a fentieken túlmenően maga határozza meg működésének szabályait.

– A Területi csoport gyűlésének kizárólagos hatásköre:

a) a Területi csoport működési szabályainak elfogadása és módosítása

b) a Területi csoport tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása

c) a Területi csoport képviselőjének megválasztása és visszahívása

d) Területicsoport bizottságainak alakítása és megszűntetése, a bizottságok beszámolójának elfogadása

e) a Területi csoport elnöke beszámolójának elfogadása

f) a Területi csoport képviselője beszámolójának elfogadása

g) döntés a Területi csoport Elnökének vagy bármely tagja által előterjesztett kérdésekben

Területi csoportok képviselői:

– A Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesülete vezetésében a magyarországi közjegyzői struktúra mindenkori területi megoszlásának megfelelően – amennyiben az adott területen működő tagok területi csoportot hoznak létre, úgy a Területi csoporttok által megválasztott Területi csoportok képviselői is részt vesznek.

– A területi kamara közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt tagjai közül – amennyiben az adott területen működő tagok Területi csoportot hoznak létre – a Területi csoport megválasztja a Területi csoport képviselőjét. A Területi csoportok képviselőinek jelöléséhez legalább három, ugyanazon területi kamarában működő rendes tag ajánlása szükséges.

– A Területi csoportok képviselői képviselik, közvetítik, előkészítik az Egyesület Közgyűlésének határozatait, illetve az Egyesület felé közvetítik a helyi érdekeket.

– A Területi csoportok képviselői évente legalább egyszer kötelesek beszámolni a területi kamarában működő rendes tagoknak.

Ügyvezetés: az Elnök és az Elnökhelyettes

– Az Egyesület ügyvezetői az Elnök és az Elnökhelyettes.

– Az Elnököt és az Elnökhelyettest a Közgyűlés választja meg az Egyesület rendes tagjai közül, 3 évre titkos szavazással, egyszerű többséggel.

– Az Elnök és Elnökhelyettes megbízása, a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

– Az Elnök és Elnökhelyettes ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően, személyesen köteles ellátni.

– Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök és az Elnökhelyettes önállóan, a bankszámla feletti rendelkezést a Pénzügyi Bizottság elnökével látja el.

– Az Elnök és Elnökhelyettes feladatkörébe tartozik:

a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a

döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása a Pénzügyi Bizottsággal;

j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) a tag felvételéről, kizárásról, tagsági jogviszony felmondásáról való döntés.

n) az Egyesület egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolójának elkésztése

o) az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem

tartoznak a közgyűlés hatáskörébe

p) az Egyesület tagjai, részére köteles az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesülete vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.

– Elnök vagy Elnökhelyettes az Egyesületen belül bizottsági tagságon kívül – kivéve Felügyelőbizottság és Pénzügyi bizottsági tagság- nem tölthet be.

– Az Elnök és Elnökhelyettes felelőssége az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel

szemben.

– Az Elnök és Elnökhelyettessel szembeni követelmények, kizáró okok:

a) Elnök és Elnökhelyettes az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) Nem lehet Elnök és Elnökhelyettes az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

c) Nem lehet Elnök és Elnökhelyettes az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

d) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet Elnök és Elnökhelyettes az, akit eltiltottak a tevékenységtől.

– Az Elnök és Elnökhelyettesi megbízatás megszűnik:

a) 3 év határozott idő lejárta;

b) egyesületi tagsági jogviszony megszűnése;

c) az Elnök vagy Elnökhelyettes halálával;

d az Elnök vagy Elnökhelyettes szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

e) visszahívással;

f) lemondással.

Az Elnök vagy Elnökhelyettes visszahívását a rendes tagok 1/3-a kezdeményezheti. Kezdeményezésüket a Közgyűlés a soron következő ülésén köteles megtárgyalni. A Közgyűlés az Elnök vagy Elnökhelyettes visszahívásáról egyszerű szótöbbséggel bármikor, indoklás nélkül dönt.

Visszahívás okai különösen:

– tevékenysége nem szolgálja az Egyesület érdekeit

– megrendült a belé vetett bizalom,

– egyéb okból nem várható el, hogy a megbízatása lejártáig tisztségét betöltse.

Az Elnök vagy Elnökhelyettes az Egyesülethez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működése megkívánja, a lemondás az új Elnök vagy Elnökhelyettes megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 

Záró rendelkezések

Az Egyesület tagjai, a tagsági jogviszonyból, továbbá az Egyesületi szervek és tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogviták rendezésére a Budai Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.